Varga Mihály 1861-ben született a Nógrád megyei Pencen. Az elemi iskolát, a gimnáziumot, majd a papi szemináriumot Vácott végezte, ahol 1885-ben szentelték fel hivatására. Rövid sződi, úri és kiskunfélegyházi káplánkodás után 1890-ben tábori lelkész és székesegyházi karkáplán lett. Nem sokkal később Csongrádra került, Hegyi Antal plébános mellé. Varga Mihályt közvetlensége és kitűnő szónoki képessége igen hamar népszerűvé tette Csongrádon. Az 1893-as kolerajárvány idején saját épségével nem törődve gyógyította híveit. A lelkészi teendők mellett a polgári fiúiskola egyik hitoktatói állását is betöltötte. Később váci székesegyházi karkáplán, 1899-től csongrád-csányi (Csanytelek) plébános és latin– hittan tanár lett. A fiatal papként lendületesen vette kézbe a település egyházi életének irányítását. Az összeomlás szélén álló templomot újjáépíttette, Oltáriszentség-társulatot alapított, könyveket fordított, folyóiratot szerkesztett. Számos új, a helyi gazdálkodást, zöldség és gyümölcstermesztést fellendítő intézkedést is szorgalmazott. Dolgozott a temetkezési egylettel egybekapcsolt munkáspénztár létrehozásán, valamint a tejszövetkezet és a községi tűzbiztosítás ügyéért. 1906-tól haláláig Kiskunmajsán munkálkodott. Utolsó működési helyén esperes, kanonok, a pápa tiszteletbeli titkos tanácsosa lett. 1935-ben bekövetkezett halála hírét hívei mély megrendüléssel fogadták.
(forr.: Gyöngyössy O.: Zarándoklat a Szentségimádás ügyéért...)
MUNKÁI:
- Borús napok. Elbeszélések. Budapest, 1891. (Ism. Magyar Szemle 35. sz. Magyar Állam 208. sz. Irodalmi Szemle 2. sz., 3. kiadás. U. ott, 1892. 4. k. Vác).
- Alkalmi szent beszédek. Budapest, 1895.
- Az üdvösség útja Liguori szent Alfonz munkája. Vác...
- La Salette története. Írta Ullathorne angol püspök, ford. 2. kiadás 3 képpel. U. ott, év n. (nyom. Budapesten).
- Örök imádás. A legméltóságosabb oltári szentség imakönyve. Walser Izsó után ford. Csongrád-Csány, 1899.
|