TOLLE ET LEGE

A Katolikus Egyház Katekizmusa

A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma

XVI. Benedek pápa Porta fidei kezdetű apostoli levelével meghirdette a Hit Évét, melyben a katolikus hívek figyelmébe ajánlotta A Katolikus Egyház Katekizmusa és A Katolikus Egyház Katekizmusának kompendiuma címet viselő kiadványokat. Kezdettől fogva megfogalmazódott az az igény, hogy rövid formában fejezzük ki azokat az igazságokat, melyeket hittételként fogadunk el.

Hitünk rövid összefoglalását nyújtják a hitvallások, melyek közül kettőt: az apostoli- és a niceai hitvallást gyakran használjuk. Ezek a hitvallásformulák azonban annyira rövidek, hogy a benne foglalt hittételek a pontosabb megértés végett magyarázatra szorulnak. Ennek következményeként születtek a katekizmusok, melyek rövid definíciót adnak az egyes hittételekről. Kialakulásuk a Tridenti Zsinatot követő nagy katolikus megújulással együtt történt. Mivel hitünk igazságait az egyes korok kihívásának megfelelően újból és újból meg kell fogalmazni, ezért időről-időre új katekizmusok születtek. A II. Vatikáni Zsinat után ismét esedékessé vált egy katekizmus készítése, mely 1992-ben valósult meg. Ez a katekizmus követi a hagyományos formát, mely négy részre osztja az anyagot: a hitvallás; a liturgia; a keresztény cselekvés a parancsok oldaláról kifejtve; végül pedig a keresztény imádság.

A szövegek bőséggel támaszkodnak a Szentírásra, az egyházi hagyományra és az Egyházi Tanítóhivatal döntéseire. Minderre azért van szükség, mert a Szentírást nemcsak olvasni, hanem érteni is akarjuk. Továbbá az értelemmel átgondolt igazság a hitből fakadó cselekvésrendszerünk egyik fontos alapja. A megértés kulcsa nem feltétlenül az, amit mi most gondolunk egy-egy szentírási szövegről, hanem az is, amit elődeink értettek rajta. Ezért az Egyház életét szerves egészként fogjuk fel, ahol a Szentírás, a hagyomány és az Egyházi Tanítóhivatal szervesen egymáshoz kapcsolódnak. Ez nem azt jelenti, hogy újabb kinyilatkoztatás birtokába kerülünk, hanem csak azt, hogy az adott kinyilatkoztatás értelmét egyre jobban megismerjük. Az olvasó ezért a katekizmusban sokszor találkozhat szentírási idézetekkel, az egyházatyákra és más egyházi írókra való hivatkozással, valamint a tanítóhivatal döntéseivel.

A Katolikus Egyház Katekizmusa elég részletesen kifejt egy-egy témát. Ezért nem hasonlít ahhoz a műfajhoz, mely régebben a hittankönyvek egyik csoportját, az úgynevezett kis katekizmust alkotta. Ezekben ugyanis kérdés-felelet formájában találkozhattunk a katolikus hit tanításának értelmezésével. Ezt a hiányt akarta pótolni A Katolikus Katekizmus kompendiuma 2006-ban, mely kérdés-felelet formájában taglalja hitünk igazságait.

A kedves olvasóknak azt ajánlom, hogy A Katolikus Egyház Katekizmusával kezdjék az olvasást és a kompendiummal folytassák, mert a katekizmusból a bővebb magyarázatok miatt jobban megértik a hitigazságokat, és csak ezek után térjenek át a rövid megfogalmazások olvasására.

Dr. Varga Lajos, segédpüspök