Aktuális

HANAUER ÁRPÁD ISTVÁN PÜSPÖK HALÁLÁNAK 80 ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZÜNK

Az idén 80 éve, hogy Hanauer Árpád István váci megyéspüspök1942. január 15-én 23 év áldozatos főpásztori szolgálat után visszaadta lelkét teremtőjének.

Hanauer Árpád István a Veszprém vármegyei Pápán született, 1869. december 28-án. Középiskolai tanulmányait Kalocsán, a teológiát, melyből doktorált is, Innsbruckban végezte. Pappá 1892. július 26-án szentelték. Ezt követően a veszprémi szeminárium tanára, majd 1904-től a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa. 1911-ben a budapesti Szt Imre Kollégium igazgatója és pápai kamarás, majd 1917-ben  veszprémi kanonok és irodaigazgató lett.

A szentszék 1919 júliusában nevezte ki  a  váci püspöki székbe, ezt követően okt október 5-én szentelték püspökké.  A váci püspöki széket december 19-én foglalta el és ezt követően kezdte el a háború, a forradalmak okozta károk felszámolását. A világháború emberéletek mellett irtotta a papi hivatásokat is, amikor az új püspök megérkezett, mindössze három kispapot talált. A legfontosabb munkaterület tehát magától értetődően nyílt meg számára. Két évvel később hatvannál több szeminarista készült a papságra.

A másik gondot az Alföld kiterjedt tanyavilága jelentette, amelynek lelkipásztori ellátását a missziós körzetek nem tudták maradéktalanul megoldani, főként a miséző helyek hiánya miatt. A nagy lélekszámú kispapság szükségessé tette a szűk és régi szeminárium kibővítését és felújítását, amit az elődjének e célra örökül hagyott vagyona lehetővé tett. A szeminárium az 1925-26-os munkák után hosszú időre az ország legmodernebb papnevelő intézetének számított. Mindez egybeesett Klebelsberg Kúnó kultuszminiszterségével (1922-1931), aki a trianoni békediktátum következtében az ország kétharmadától, magyar nemzetiségű lakosságának egyharmadától megfosztott, gazdasági válsággal küzdő Magyarországot a művelődés, az oktatás terén európai élvonalba emelte, s világi téren kedvező hátteret biztosított az egyházi oktatás és papnevelés számára.

Budapest közvetlen környezetének lelkipásztori megszervezése szintén Hanauer püspök nagy érdeme. Az 1920-as években a pestvidéki lakosság 33.7%-kal gyarapodott. A templomok, kápolnák éppen úgy hiányoztak, mint az Alföldön. Néhány éven belül számos plébánia szerveződött és templom épült, hogy a hirtelen demográfiai változást az egyházi intézményrendszer követni tudja.

Hanauer Á. István nevéhez fűződik két egyházmegyei zsinat. Az elsőt 1921. január 1-jén kiadott rendelkezésében június 21-re hívta össze. Három ülésszakból állt, és a püspök kedves témái – család és iskola – részletekbe menően kerültek tárgyalásra. A második zsinat 1930. június 23-25. között ülésezett. A záróbeszédében a püspök elmondhatta, hogy 1920-ban kereken 300 pap volt a váci egyházmegyében, 1930-ban már 355. A ferencesek Kapisztrán Nyomdája tette Vácot a katolikus könyvkiadás egyik központjává, a szaléziek Rákospalotán teremtettek jelentős műhelyt. Püspöksége idején a katolikus sajtó virágzott (Katolikus Jövő, Credo, Váci Katolikus Tudósító). Az 1943-as évben 88 szerzetesház állt váci területen, ami a XIX századi tíz alatti számokhoz képest bámulatos eredmény. Hanauer Árpád István 1942. január 15-én hunyt el, a székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Egy kis válogatás könyvespolcainról Hanauer Á. István váci megyéspüspök könyvei közül.