VÁCI EGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR • 2600 VÁC, MIGAZZI K. TÉR 2. • 06 27 814-140 KAPCSOLAT ÜZENET
Váci
Egyházmegyei
Könyvtár
1875
KERESÉS
NAPI EVANGÉLIUM

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratá...
< FŐOLDAL < KÖNYVTÁRRÓL < KATALÓGUSOK < E KÖNYVTÁR < VACIENSIS < OLVASNI JÓ
2025. július 6. Csaba névnapja van   

AZ ALAPÍTÓ PEITLER ANTAL JÓZSEF PÜSPÖK ÉLETE


Peitler_A_J._ff.jpg kicsiPécstől a váci püspöki székig:


Peitler Antal József 1808. március 24-én született Pécsett, egy szegény család gyermekeként. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte kitűnő eredménnyel. A család szűkös anyagi helyzete miatt óraadásból tartotta el magát. A gimnázium évek után először a pesti egyetem bölcsészeti szakára iratkozott be. Fiatal bölcsészhallgatóként, azonban egyre jobban vonzódott  a papi hivatáshoz, ezért átjelentkezett a pécsi szemináriumba. Teológiai tanulmányainak befejeztével 1831. április 10-én Szepessy Ignác püspök szentelte pappá.  Egy év kápláni szolgálat után 1835-ben püspök titkári kinevezést kapott, mely tisztséget még Szepessy püspök halálát követően is viselt, sőt az új főpásztor Scitovszky János munkája elismeréseként 1842-ben szentszéki tanácsossá, 1848-ban pécsi plébánossá is kinevezte, amelyhez kanonoki stallum is járt. Alig három év lelkipásztori szolgálat után 1850-ben I. Ferenc József a budai magyar királyi helytartótanácshoz helyezte és egyúttal  a tünyei címzetes apáti címet is megkapta. Az 1855-ös esztendőben újabb kitüntetésekben részesült: a király a Ferenc József-rend lovagjává, IX. Piusz pápa pedig házi főpapjává nevezte ki őt. Miután a magyar helytartótanács megszűnt, a magyarországi egyházi ügyeket az osztrák vallás és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe helyezték át, így Peitler is Bécsbe került. Itt értesült 1859. április 10-én váci püspökké történő kinevezéséről.


Peitler Antal József váci megyéspüspök:


Peitlert 1859. június 19-én egykori püspöke, az akkor már hercegprímási rangban lévő Scitovszky János szentelte püspökké, a beiktatási ünnepségre Vácott, július 17-én került sor. Nagy buzgósággal látott hozzá egyházmegyéje kormányzásához.
Főpásztorként minden nagyobb ünnepen személyesen végezte a szentmisét, gyakran és szívesen prédikált. Minden esztendőben tavasszal és ősszel bérmaútra ment, így többször bejárta  egyházmegyéjét.
Nagyobb összeget fordított a váci székesegyház díszítésére, emellett több templom építését és felújítását is támogatta ( Újpest, Kispest, Tápiószentmárton, Erzsébetfalva...). Az erkölcsi- és a magyar kulturális élet védelmében, valamint az elemi oktatás terén több korszerű intézkedést is bevezetett. Támogatta a vidéki népiskolák felállítását (Püspökhatvan, Csécse, Gomba, Sződ, Tápióság, Orgovány, Gyömrő...stb.).Vácott a kegyesrendi gimnázium felső osztályainak elindítására ill. az osztályok felszerelésére szintén jelentős összeget áldozott. A szegény családból érkező püspök szívén viselte a szegény sorsú tanulók előmenetelét, ezért évenként segélyben részesítette a leginkább rászorulókat.
Lelkes nagy pártfogója volt a hazai kulturális-, tudományos életnek, bőkezűen adakozott a Magyar Tudományos Akadémiának, adományokkal segítette a Szent István – és Szent László társulatokat, s ez utóbbi társulatnak 1866-tól elnöki tisztségét is betöltötte. Közművelődés terén legnagyobb és maradandóbb alkotása a Váci Egyházmegyei Könyvtár alapítása 1875-ben, melyre magánvagyonából több mint 40.000 Ft-ot áldozott. Környezetének azonban szigorúan megtiltotta, hogy vallási, közművelődési célokra adott tetemes áldozatait közzétegyék.

Az egyházmegyében életre hívta az Egyházmegyei Tanító Egyesületet,  az iparos ifjúság felkarolása érdekében, pedig 1873-ban Vácott Katolikus Legényegyletet létesített, az egyházmegye papjainak pedig nyugdíjintézetet hozott létre. A szegénygondozás és a megfelelő leánynevelés előmozdítása végett Vácra telepítette a Szent Vince Nővéreket. Ferenc József császár 1873-ban valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki.


peitlerantaljozsefalair1.jpg kicsiNegyed évszázados püspöksége alatt áldozatos szeretettel munkálkodott az egyházmegyéért. Az egyházmegye története folytán ő volt a negyedik, aki váci püspökségének huszonöt éves évfordulóját ünnepelhette. Kortársak leírásai szerint rendkívül jó indulatú, nagy szívű főpásztor volt aki válogatás nélkül segítette a rábízottakat. Jótékony adományozásai azonban nagymértékben megterhelték az egyházmegyét, s a püspöki uradalmat.
Alig egy évvel a püspöki jubileumot követően Peitler püspök egészsége meggyengült. A főpásztor ereje fogytán, Neszveda István kanonokot kérte segédpüspökéül, akit XIII. Leó pápa 1885 március 27-én ki is nevezett. Peitler püspök nem sokkal ezután, 1885. július 24-én adta vissza lelkét Teremtőjének, a gyászszertartásra 1885. július 27-én került sor.

OLDALTÉRKÉP