ÉLETRAJZOK PÜSPÖKÖK

Roskoványi Ágoston az Ung vármegyei Szennán született 1807. december 6-án. Tanulmányait a kisszebeni piarista gimnáziumban kezdte 1817-22 között. Papnövendékként a bölcseletet 1822-24 között Egerben, a teológiát 1824-28 között Pesten, majd a bécsi Augustineumban tanult, ahol 1832. március 2. doktorált teológiából. Pappá, 1832. február 3-án szentelték. Rövid káplánság után az egri papnevelő-intézet tanulmányi felügyelőjévé, majd aligazgatójává neveztetett ki. 1832. október 25-től megyei levéltárnok és ez időben szentszéki aljegyző is volt. 1835. április 24-én királyi tiszteletbeli udvari káplánná és július 5-én érseki titkárrá, augusztus 24-én irodaigazgatóvá, szeptember 18-án pedig szentszéki ülnökké léptették elő. 1836. júniusban a pesti egyetem hittudományi kara bekebelezett tagjává választotta és ugyanezen év július 30-án egri kanonokságot kapott és Pyrker érsek oldalkanonokja lett. 1837. november 18-tól mint az egri megyei könyvtár igazgatója hivatalnokoskodott. 1839. április 20-án sári apát lett és mint a káptalan küldötte a követek tábláján megjelent. 1841. október 1-től szemináriumi rektor volt és 1847-ben Pyrker érsek segédpüspökké terjesztette fel. 1850. január 19-én káptalani helyettessé választották. 1848. augusztus 28-án a prágai hittani kar bekebelezett tagja lett. 1851. április 29-én váci püspökké nevezte ki a király. A váci püspöki szék ekkor már hat éve betöltetlen volt. A Bach-rendszer politikájának megfelelően a főpapi posztokba igyekeztek „megbízható” embereket ültetni. Ennek az elvárásnak megfelelt Roskoványi Ágoston, aki egri nagyprépost és helytartó volt Vácra szóló kinevezése pillanatában. 1852-ben bejárta az egyházmegye nagyobb plébániáit, 84.269 hívet bérmált, elrendelte a rászoruló templomok, iskolák, plébániák javítását. Évente lelkigyakorlatot rendezett a papoknak. Megszervezte 1852-ben a romhányi, 1853-ban a fóti és zsámboki alesperességet, 1854-ben az alföldi tanyák lakóinak ellátására 4 missziós körzetet, 1858: a ceglédi alesperességet. A váci székesegyháznak 80 mázsás harangot ajándékozott.

1859. április 10-én nyitrai megyéspüspökké nevezik ki, ahol kis- és nagyszemináriumot és szegényházat épített. 1880-ban megkapta a vaskorona-rend I. osztályát. Római gróf, házi praelatus és trónálló címeket is viselte. A jótékonyság terén gyakorolt áldozatkészségét százezrekre menő alapítványai hirdetik. Így 1885. püspökségének 25. évfordulóján 200,000 forintot adott egyházmegyéje stoláris jövedelmének megváltására, 2000 aranyat a Fundatio Mariana tőkéjének gyarapítására és 15,000 forintot a nyitrai székesegyháznak. 1886-ban saját, 30 ezer kötetes, sok régi nyomtatványt tartalmazó gyűjteményéből, a régi székesegyházi könyvekből és 2 elhunyt pap hagyatékából párját ritkító egyházmegyei könyvtárat alapított. Jövedelméből sokat áldozott szociális, karitatív, kulturális és hazafias célokra. Nyitrán 1892. február 24 -én halt meg a nyitrai székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Roskoványi Ágoston főpapi kötelességeinek maradéktalanul eleget tett, szorgalmazta, sőt maga tartotta a papság évenkénti lelkigyakorlatát. Szabad idejében kedves könyvei között folytatta teológiai-irodalmi munkásságát. Gazdag irodalmi munkásságát 69 vaskos kötet őrzi: Első, feltűnést keltő könyvében, -mely "De primatu Romani Pontificis" címmel jelent meg Bécsben 1834-ben- a pápai primátus mellett állt ki 1834-ben. A pápa tekintélyét egyre jobban értékelő, a hit és erkölcs dolgában tévedhetetlenségét mind többet hangoztató főpásztorok és papság európai mozgalmába, amely az I. Vatikáni Zsinat (1869-1870) dogmatikus megnyilatkozásai felé mutatott, az ő személyén keresztül kapcsolódott, noha évente megjelenő könyveinek több olvasója akadt nyugaton, mint hazánkban.

Munkái:

1.De primatu Romani Pontificis, ejusque juribus. Augustae Vindelicorum. 1834. (2. bőv. és jav. kiadás. Eger, 1841.)

2.Katekizmus vagy oktatás a ker. kath. religio tudományában az egri megyei hívei számára. Eger. 1836. (Németül. U. ott, 1836.)

3.De matrimonio in ecclesia catholica. Augustae Vindelicorum, 1837–1840. Két kötet.

4.De matriomoniis mixtis inter catholicos et protestantes. Quinque-Ecclesiis, 1842., Pestini, 1854., 1870–71. Öt kötet.

5.Monumenta catholica pro independentia potestatis ecclesiasticae ab imperio civilli. Quinque-Ecclesis, 1847. Pestini, 1856., 1865., 1870–71. Tizennégy kötet.

6. Epistola pastoralis ad clerum archidioecesis Agriensis. Agriae, 1858.

7.Coelibatus et Breviarium, duo gravissima clericorum officia e monumentis omnium saeculorum demonstrata. Pestini, 1861., 1875. Hét kötet.

8.Romanus Pontifex tamquam primas ecclesiae et princeps civilis e monumentis omnium saeculorum demonstratus. Addita amplissima literatura. Nitriae et Comaromii, 1867–1878. Tizenhat kötet. (Ism. Egyházi Lapok I. 1867–1868.).

9.Matrimonium in ecclesia catholica potestati ecclesiasticae subectum. Pestini, 1870–71.

10.Beata Virgo Maria in suo conceptu immaculata. Budapestini, 1873–74., Nitriai, 1877. Tizenkét kötet.

Források:

Mendlik 1864:74. (1851-59: váci pp.), 56. (65.) - Gams 1873:384. (83.) (1851. IX. 5-1859. IV. 15: váci pp.), 376. (1859. IV. 15: nyitrai pp.) - Ogy. Alm. 1887:25. - M. Sion1888:942. - Hock 1890:148. - Koncz 1892:209. - Pallas XIV:687. - Nyitra vm. 1899:283. - Pest vm. 1900:207. - Vágner 1902:50. - Szinnyei XI:1188. - Heves vm. 1910:425. - Chobot II:652. - KL IV:111. - Fülöp Béla: ~ (1807-1892), a pp. és teol. író. Bp., 1974. (dissz.) - Vigilia 1976:11. sz. (Fülöp Béla: ~) - Puskás 1980:101. -Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:240.  -Magy. Kat. Lex.