ÉLETRAJZOK PÜSPÖKÖK

Pétery József püspök a Borsod vármegyei Miskolcon született, 1890. jún. 21-én id. Petró József ügyvéd és Leszich Ida harmadik gyermekeként. Tanulmányait a Ciszterci Rend Egri Szent Bernát Főgimnáziumában kezdte, majd az egri egyházmegye kispapjaként a teológiát Innsbruckban végezte és ott is doktorált. 1912. december 29-én szentelték pappá, ezt követően az egri papnevelde dogmatika tanára, majd lelki igazgatója, spirituálisa lett. Az otthonról hozott mély vallásosság mellett a cisztereknél és az innsbrucki jezsuitáknál eltöltött évek Pétery püspök egész életére meghatározó élményekké váltak. A külföldi tanulmányok, tapasztalatok a német nyelv alapos ismerete és ebből fakadóan a német nyelvű teológiai szakirodalomban való jártasság együtt alakították, formálták szellemi horizontját, tanári és lelkipásztori koncepcióit. 1938-ban kanonoki és székesegyházi plébánosi kinevezést kapott. Plébánosként újraindította az Egri Katolikus Tudósítót, melyet a hitterjesztés fontos eszközének tekintett. Felújíttatta a plébániát és gondja volt a székesegyház szépítésére is. Lelkipásztorként számos újítás bevezetése kötődik nevéhez: májusi litániák, Jézus Szíve ájtatosság, ágyban fekvő betegek számára lelkigyakorlat szervezése.

XII. Piusz pápa, 1942. október 24-én nevezte ki a Váci Egyházmegye főpásztorának. A püspökszentelési szertartásra november 8-án került sor Egerben. Vácott 1942. november 12-én tartotta székfoglalóját. Jelmondata: „Misericordias Domini in aeternum cantabo”. Székfoglaló beszédében így beszél főpásztori terveiről: „ ...meggyőződésem, hogy kedves híveim tőlem, új főpásztoruktól nem azt várják, hogy fényben és pompában éljek, hogy lakomákat és ünnepségeket rendezzek és, hogy általában a vagyon mutogatásának az előnyeivel az embereket elkápráztassam, hanem minden bizonnyal azt várják, hogy együtt sírjak a sírókkal, együtt szenvedjek a szenvedőkkel és minden testi, lelki erőmmel együtt dolgozzak a közjó előmozdításán.”

Nehéz történelmi helyzetben lett vezetője az Magyar Királyság akkori legnagyobb egyházmegyéjének, melyhez 211 plébánia, 463 pap, 234 katolikus iskola, 88 rendház és több, mint egy millió hívő tartozott. Az új püspök főpásztori munkájában elődje Hanauer püspök nyomdokain kívánt haladni. Tereinek gyakorlati megvalósítása 1943-ban vette kezdetét: Pétery püspöki, lelkipásztori elképzeléseinek középpontjában a háborús években és azt követően is az Oltáriszentség korai és gyakori vételének előmozdítása, terjesztése az Eucharisztia tiszteletének elmélyítése állt, ez tükröződik körleveleiben, főpásztori szózataiban, rendelkezéseiben. Főpásztori programjának másik központi eleme a papnevelés, melyet elöljárói múltja miatt is szívügyének tekintett. A papi utánpótlás érdekében 1943 szeptemberétől egri, esztergomi és szatmári minták alapján Vácott kisszemináriumot (Tarzícius Intézet) indított, melynek felügyeletét az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrendre bízta. Csongrádon pedig, 1948-ban szervezett kisszemináriumot, amely azonban már nem nyithatta meg kapuit. A katolikus sajtó fellendítése ill. a papság tájékoztatása végett egri mintára két új folyóiratot indított: a Váci Katolikus Tudósítót és a Váci egyházmegyei Papok Közlönyét. Elrendelte a váci székesegyház felújítását, ekkor került elő a főoltárkép alatt rejtőző Maulbertsch freskó is. A székesegyház mellett a püspök kegyurasága alá tartozó templomok restaurálásának költségeit is fele részben kifizette. A szociális nehézségek enyhítése érdekében ferences szegénygondozó nővéreket telepített le Vácott és az egyházmegyében. A főváros peremkerületeiben felduzzadt nagy lélekszámú plébániákat a lelkipásztori hatékonyság előmozdítása érdekében felosztotta kisebbekre. Az alföldi tanyavilág megfelelő lelkigondozása érdekébe missziókat szervezett. A háború, ill. a frontvonal közeledésekor, 1944-ben Pétery megtiltotta papjainak, hogy állomáshelyüket, s reájuk bízottakat elhagyják. A püspöki várost ért bombázások alatt papjaival és híveivel volt, sőt nem késlekedett a palota pincéjében menedéket nyújtani a váciaknak.

A világháború 1945-ös befejeződésével új korszak következett a Magyar Katolikus Egyház és más felekezetek számára is. A világháborút követően az egyházmegyében felpezsdülő hitélet hamar az épülő új államrend útjába került. A hatalom fő ellenségnek az egyházat és Mindszenty József bíborost tekintette. Pétery József püspök szilárdan állt a prímás mellett, ezért hamarosan ő is részese lett az üldözésnek. A katolikus egyesületek szétzúzása, az iskolák államosítása, majd a Mindszenty József ellen indított koncepciós pert követően az egyház elleni támadások betetőzése a szerzetesrendek feloszlatása, s ezzel együtt az állam és az egyház közötti megegyezés kikövetelése ill. a papi békemozgalom elindítása volt. Pétery József püspök nem értett egyet, sőt eltiltotta papjait a békemozgalomban való részvételtől, s azt követően is helytelenítette az egyház, békemozgalommal való szoros együttműködését, ezért hamarosan a támadások kereszttüzébe került. Pétery püspököt először utazásaiban - személyes szabadságában – korlátozták, majd hónapokig házi őrizetben tartották, végül a távoli Hejcére száműzték és gondosan őrizték, hogy papjaitól, híveitől teljesen elszigeteljék. Ettől kezdve az egyházmegye életét Dr. Kovács Vince segédpüspök, általános helynök – 1959-től apostoli kormányzó irányította. Az 1956-os forradalom egy rövid időre szabaddá tette Pétery Józsefet is, ám 1957 tavaszán ismét száműzték Hejcére, ahol 1967. november 25-én bekövetkezett haláláig élt. Egyik hejcei látogatójának megjegyezte: „Mikor ez történt velem, azt hitték egyesek, hogy összeroppanok. Eszem ágban sem volt. Legyen, amit az Isten akar. Lehet, hogy munkám kiadását sem élem meg. De én teljesítettem a kötelességemet.” Elődei mellé, a váci székesegyház sírboltjába helyezzék örök nyugalomra.

Munkái: Az utolsó óhaj. Elb-ek. Bp., 1919. (Népiratkák 329.) - A theol. okt. reformja. Eger, 1924. - Az ősegyh. élete. Bp., 1929. (Szt István kv-ek 63.) - A sztmise tört. Bp., 1931. (uaz 90-91.) - Pázmány Péter prédikációi. 1-3. köt. S.a.r. Eger, 1931-33. - Pázmány Péter teol-ja. Bp., 1932. (A SZIA hittud-bölcs. o. felolvasásai II. 7.) - Euch. gyermeknevelés. Eger, 1937. (3. kiad. Rákospalota, 1940; Lelki kultúra kv-ei 10.) - A gyermekek korai sztáldozása. Szerk. Bp., 1937. - Papnövendékeink szociográfiája. Eger, 1937. - ~ váci pp. nagyböjti főpásztori szózata híveihez a szeretetről. Vác, 1943. - Pétery József váci pp. nagyböjti főpásztori szózata híveihez a sztbeszéd hallgatásáról. Uo., 1944. - Szerk. 1918-21: az Egri Kath. Tudósítót, 1922-25: az Egri Egyhm. Közlönyt; 1923-26: a salzburgi Kath. Kirchenzeitung tudósítója. - Széke 1953-69: üres, utóda 1969. I. 10: Bánk József. 88

Forr.:Schem. Agr. 1932:5. - Magyar Katolikus Almanach 1928:170; 1930/31:193. - SZIA tagajánl. 1931:4. - Pilinyi 1943:102. (s.v. Pétery) - Schem. Vac. 1949:3; 1970:197. Magyar Katolikus Lexikon.- Kézirat hagyatéka megtalálható a Váci Egyházmegyei Könyvtárban.