ÉLETRAJZOK KÖNYVTÁROSOK

Holl Béla Budapesten született 1922. április 21-én. Édesapja, Holl Bertalan egyedül nevelte húgával együtt. Középiskolai tanulmányait Budapesten a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1941-ben érettségizett, majd ezt követően kérte felvételét a piarista rendbe. Tanulmányait 1944-től magyar- latin szakon folyatta, doktori disszertációját 1948-ban Alszeghy Zsoltnál írta „A magyar legenda a XVIII. században” címmel. Az egyházi iskolák államosítása után (1948) gyakorló tanár és hittanár volt több budapesti középiskolában, ezután került Vácra, ahol 1949 szeptemberétől a váci kisszemináriumban tanított, majd annak megszűntével 1951-től a váci egyházmegyében teljesített kápláni szolgálatot, míg 1956 szeptemberében püspöki könyv- és levéltárossá nevezték ki. Akkoriban jelentek meg első publikációi, például az általa fölfedezett ecsegi betlehemesről (1952) és a Káldi-Biblia korrektúrapéldányának töredékéről (1956). Miután 1960. február 1-jével könyvtárosi állásából fölmentették, 1960 őszétől Budapesten tudományos kutatóként dolgozott, ahol félállásúként tagja lett az OSZK akadémiai támogatással működő Régi Magyarországi Nyomtatványok-munkacsoportjának. Emellett 1962-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének volt külső munkatársa, 1975-től pedig mint az MTA által az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékén tudományos kutatói állást kapott. Ekkor bontakozott ki tudományos munkássága, amelyből számos tanulmány mellett főként a Régi Magyarországi Nyomtatványok első három kötete valamint a Régi Magyar Költők Tára XVII. századi katolikus énekeket tartalmazó kötetei emelendők ki. Előbbiért 1972-ben Akadémiai Díjban részesült. 1980-ben jelent meg Ferencffy Lőrinc, Egy magyar könyvkiadó a XVII. században című monográfiája, amelyért 1981-ben kandidátusi fokozatot kapott. 1983-ban, a dalmáciai Sibenik ferences kolostorában fedezte föl a legrégebbi magyar verses imádságot, („Laskai sorok”),amelyet 1984-ben publikált. Utolsó nagy munkáját, a középkori magyarországi latin himnuszok kiadását viszont már nem tudta befejezni. 1997-ben halt meg.

Munkái:

Régi Magyarországi Nyomtatványok / Res litteraria Hungariae vetus operum impressorum, I-II, 1473-1600, Bp., 1971–1983. - A kétszáz éves váci könyv (1772-1972), Bp., 1973 (Magyar tipográfia, 4). -Régi Magyar Költők Tára, XVII. század, 7: Katolikus egyházi énekek 1608-1651, Bp., 1974. - Ferencffy Lőrinc: Egy magyar könyvkiadó a XVII. században, Bp., 1980 (Magyar tipográfia). - Pécsváradi Gábor: Jeruzsálemi utazás', ford., bev., jegyz., Bp., 1983 (Magyar Ritkaságok). - Régi Magyar Költők Tára, XVII. század', 15/A-B: Katolikus egyházi énekek, 1660-as, 1670-es évek, s. a. rend. [A. kötet] Stoll Béla, a jegyzeteket [B. kötet] írta , Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. - Laus librorum: Válogatott tanulmányok, szerk Monok István– Zvara Edina, Bp. 2000 (METEM-könyvek, 26). - .A váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzései a 18. században, s. a. rend. Koltai András–Zvara Edina, Bp., 2004 (METEM-könyvek, 48). - Egy régi magyar betlehemes játék, in Vigilia 17(1952), 617-626 . - Adalékok a Káldi Biblia történetéhez, in MKsz 72(1956) 52-58. - Pest-Buda polgárainak könyvkultúrája a XVII-XVIII. században, in Tanulmányok Budapest múltjából, XV, szerk. Gerevich László–Tarjányi Sándor, Bp., 1963 (Budapest várostörténetének monográfiái, 24), 289-327. - Tasi Gáspár, Adalékok XVII. századi fordítás-irodalmunk történetéhez, in Acta Historiae Litterarum Hungaricarum (Acta Univesitatis Szegediensis) 10-11(1971), 99-106. - A pozsonyi nyomdászat történetéhez a XVII. század első feléből, in MKsz 89(1973), 377-385. - Szerző, nyomdász, olvasó a XVII. század első felében, Ikt. 94(1980), 639-649. -Lo sviluppo del pensiero teologico nello specchio del patrimonio librario del clero cattolico ungherese del primo periodo dell' illuminismo, in Venezia, Italia, Ungheria fra Arcadia e Illuminismo, szerk. Béla Köpeczi–Péter Sárközy, Bp., 1982. - Vásárhelyi Gergely pályája (1560-1623), in ItK 97(1983), 150-162. - Egy ismeretlen középkori iskoláskönyv és magyar verses nyelvemlék 1433-ból, in MKsz 100(1984), 3-23. - Der Geschichtsunterricht in den ungarischen Piaristengymnasien um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert, in Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum: Beziehungen un Wechselwirkungen an der Wende des 18. und 19. Jahrhunderts, hg. von Moritz Csáky u. a., Bp.–Wien, 1989, 77-82. - A domonkosok magyarországi sequentia-költészetéről, in Ars Hungarica 17(1989), 1. sz., 23-28 = Sulla poesia liturgica dei domenicani in Ungheria a cavallo fra il ducento e il trecento, in Spiritualità e lettere nella cultura italiana e ungherese del basso medioevo, ed. Sante Graciotti–Cesare Vasoli, Firenze, 1995, 39-52. - Jodocus Clichtoveus Elucidatoriuma és a magyarországi himnuszköltészet európai recepciója, in Tanulmányok a középkori magyarországi könykultúráról, szerk. Szelestei N. László, Bp., 1989, (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, Új sorozat, 3), 169-182. - Novum genus melodiae: Ismeretlen Szent István-sequentia két XIV. századi domonkos missaleban, in "Collactanea Tiburtiana: Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére", szerk. Galavics Géza, Herner János, Keserű Bálint, Szeged, 1990 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 10), 35-52. - Spiritualitas dominorum ultramontanorum: A magyarországi liturgikus költészet Árpád-kori kezdeteiről, in A katolikus Egyház Magyarországon, szerk. Somorjai Ádám–Zombori István, Bp., 1991, 93-106 (Ecclesia Sancta, 1) = Spiritualitas dominorum ultramontanorum: sulla poesia medievale liturgica in Ungheria e sul suo riflesso europeo, in Storia religiosa dell'Ungheria, a cura di Adriano Caprioli, Luciano Vaccaro, Milano, 1992, 123-137. - A podolini piaristák első könyvvásárlásai 1646-1658, in Piaristák Magyarországon 1642-1992, szerk. , Bp., 1992, 58-89. - Ars metrica és a középkori kontrafaktura, in Művelődési törekvések a korai újkorban: Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére, szerk. Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Keserű Gizella, Ötvös Péter, Szeged, 1997, 182-190 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 35).