VÁCI EGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR • 2600 VÁC, MIGAZZI K. TÉR 2. • 06 27 814-140 KAPCSOLAT ÜZENET
Váci
Egyházmegyei
Könyvtár
1875
KERESÉS
NAPI EVANGÉLIUM

Színeváltozása után tanítványai megkérdezték Jézust: "Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?" ? így felelt: "Illés eljön ugyan, és helyreállít mindent, én azonban azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, ...
< FŐOLDAL < KÖNYVTÁRRÓL < KATALÓGUSOK < E KÖNYVTÁR < VACIENSIS < OLVASNI JÓ
2017. december 16. Etelka és Aletta névnapja van   


KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KALAUZ


laszlo1.jpg kicsi

Bevezető


A magyarság bekapcsolódása az európai könyvkultúrába a X. század végén kezdődött. A középkori Európát ekkor már könyvtárak sűrű hálózata lepte el, de ezek a könyvtárak, a mi fogalmainkhoz képest nagyon kicsik voltak: 10-20 könyv már gazdag gyűjteményt jelentett. Kolostoroknak, székesegyházaknak is csak ritkán volt 100-200 kötetnél nagyobb könyvgyűjteményük. (Csapodi Cs.,[et al.], 1987.pp. 9-11.) Nagyobb 1000-es gyűjteménnyel csupán kevés kivételesen gazdag kolostor rendelkezett: Itáliában Monte Cassino, Bobbio, Pomposa; Angliában: York, Cantenbury, St. Albans; a középkori nyugat-európa területéről: Tours, Corbie, Fleury, Cluny, Lorsch, Hersfeld, Reichenau, St. Gallen...stb. (Lexikon für Theologie und Kirche, 1931.p.326.)

A középkori könyvgyűjtemények kis terjedelme egyrészt a könyvek előállításának módjából következik, hiszen a kézzel írt kódexek elkészítése rendkívül munkaigényes és költséges folyamat volt. Másrészt a középkori társadalomban csupán szűk réteget képeztek az ún. „felhasználók-”, tehát az írni olvasni tudók. A kódexek korában a könyvek létrehozásának, őrzésének és használatának a helye ugyanott volt, így a készítő, az őrző (könyvtáros) és a használó is általában ugyanannak az intézménynek a tagjaiból került ki.

Miként a legtöbb európai nép, a könyvet a magyarság is a keresztény vallás és műveltség befogadásával ismerte meg és tette részévé saját kultúrájának. Az első művelődési centrumok hazánkban is a kolostorok, a káptalanok ill. azok iskolái közelében szerveződtek. A könyvekre ugyanis mindig ott volt elsősorban szükség, ahol oktatás zajlott. (Löffler E., 2012.p.3.) A keresztény vallás terjesztése és a vallásos élet fenntartása nem volt elképzelhető a nép nyelvét, szolkásait ismerő papság nélkül, amelyhez iskolák és könyvek kellettek. A szertartásokhoz szintén szükségesek voltak liturgikus könyvek, melyek valószínűleg a kor püspöki székhelyein készültek. Szent István második törvénykönyve ugyanis rendelkezik arról, hogy minden tíz falu közösen építsen templomot, melynek fölszereléséről a király, de a könyveiről a püspöknek lesz feladata gondoskodni. Ezt a rendelkezést utóbb Szent László király is megerősítette.


P1010458.JPG kicsiKönyvkultúra a középkori és újkori egyházmegyében


A Hartvik-legenda hagyománya szerint a Váci Egyházmegye szentistváni alapítású, melynek székvárosában valószínűleg már kezdetektől léteztek kisebb könyvgyűjtemények. A szentistváni törvények értelmében, a püspöknek – így a vácinak is- gondoskodnia kellett a liturgikus könyvekről, a káptalannak és a mellette működő iskolának pedig szintén rendelkeznie kellett a maga feladatai ellátásához szükséges könyvgyűjteménnyel. A középkori püspöki és káptalani könyvgyűjteményekről, néhány töredékes utalás maradt fenn: Oklevelek tanúsítják, hogy I. Géza király által épített váci püspöki monostornak irattára és könyvtára volt. (Chobot F., 1910.p.515.) A váci káptalannak valószínűleg már a XI. században volt iskolája, de okleveles említés csak 1225-ből találunk a veszprémi püspökség oklevélgyűjteményében. (Félegyházi J., 1943.p. 134.)

Mára szinte lehetetlen rekonstruálni az egykori gyűjteményeket, mivel a tatár-, ill. később a török dúlás következtében szétszóródtak, megsemmisültek. Csupán közvetett forrásokból, leírásokból krónikások feljegyzéseiből alkothatunk képet a kódexek világáról. Könyvemlékek közül csupán a Pray-kódex, váci ötvös céh sacramentariuma, a Szalkay-kódex az néhány, nem Vácott őrzött könyvemlék, mely tanúskodik az egyházmegye gazdag középkori könyv-kultúrájáról.

A reneszánszkori Magyarország leghíresebb könyvtárát Mátyás király hozta létre. A Bibliotheca Corviniana-t, a XV. század legkiválóbb köteteivel töltötte meg. A visegrádi királyi udvar közelében, Báthori Miklós váci püspöknek (1474-1507) szintén gazdag reneszánsz püspöki udvartartása volt. Galeotto Marzio leírásaiból ismerjük a humanista váci püspök rendkívüli műveltségét, tudományokban való jártasságát és értékes könyvgyűjteményét, melyet a történetíró is használt munkája során, és amelyet a szintén olasz humanista tudós Francesco Bandini gondozott. (Illés Gy., 1984.pp.185-195.) Miklós püspök Vácott nyilvános főiskolát alapított, melyen neves itáliai professzorok (Pescennio Francesco Negro, Bernardino d Udine) vezetésével az összes tudományt tanították. Udvarában könyvmásolók működtek, akik folyamatosan gazdagították könyv- és irattárát. Gazdag könyvgyűjteményének emlékét mára csupán egy pergamenkódex őrzi az Országos Széchényi Könyvtárban, amely Cicero két munkáját tartalmazza és Báthory címerével van díszítve.(Váci Egyházmegyei Almanach.,1970. p.137.)

A török hódoltság idejében az egyházmegye plébániáinak könyvtárai szinte mind elpusztultak, ill. elkallódtak, csupán néhányban maradtak fenn kisebb gyűjtemények, így például a kállói-, ecsegi-, nagykátai-plébániákon. Az egyházmegye plébániáin megmaradt XVI-XVII. századi könyvemlékek egy része az 1960-as években bekerült az egyházmegyei könyvtárba. (Szűcs F., 1974.pp.40-41.)

A káptalan Brodarics István püspök halála után (1539), szétszóródott, a török elől menekülvén először Nógrád várába ment a püspökség és a káptalan kincsivel, és irattárával. Ez az irattár és a könyvgyűjtemény a hódoltság ideje alatt lényegében teljesen elpusztult.

A török kiűzését követően az újjáépítés időszaka következett, s ez magával hozta a püspöki, a káptalani és a szemináriumi könyvtárak újraéledését. A XVIII. századi Magyarországon egyre több, nagyobb könyvtár jött létre kolostorok, iskolák egyetemek mellett, a főurak, főpapok otthonában, melyek egy része – különösen a főpapi könyvtárak – nyilvános működésükkel a nagyközönség előtt is nyitva álltak.(Löffler E., 2012.pp.4-5.) A váci egyházmegye püspökei közül többen igazán értékes magán könyvgyűjteménnyel rendelkeztek így például Dvornikovich Mihály püspök, az Athann püspökök, Migazzi Kristóf, Eszterházy Károly vagy a XIX. századból Roskoványi Ágoston. Sajnos gazdag főpapi könyvtáraik nagy része jelenleg nem Vácott, hanem más neves gyűjteményekben található: Migazzi (1756-1757 és 1762-1786) hatalmas irat- és könyvgyűjteményét Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök vásárolta meg, Eszterházy Károly (156-1762) püspök gyűjteménye Egerbe került, Roskoványi püspök (1951-1959) gyűjteménye pedig a Nyitrai Egyházmegyei Könyvtárnak lett az alapja.

A török hódoltságot követően, mivel a káptalan könyvgyűjteménye elpusztult 1700-ban új alapokról kellett indítani a gyűjteményének megszervezését, ugyanígy történt a szemináriumi könyvtár esetében is. A három könyvtár története ezt követően is külön úton haladt egészen a XIX. századig


Peitler_A._J.jpg kicsiVáci Egyházmegyei Könyvtár alapítása

A püspöki, káptalani és a szemináriumi könyvtárak Peitler Antal József (1859-1885) püspöksége idején váltak egy gyűjteménnyé. Peitler püspök 1875-ben a püspöki palota átellenében saját költségén (40.000 Ft) emeletes könyvtárépületet emeltetett. A levéltárban őrzött tervrajz szerint impozáns, háromkupolás épülettömböt tervezett, amely anyagiak híján nem valósulhatott meg.( Szűcs F., 1974. pp.14-15.)

A jelenlegi könyvtárépület 1875 végén már készen állt és ebbe az új díszes épületbe helyezték el a három gyűjteményt. Neve Váczi Püspök Egyházmegyei Könyvtár lett, amely később a Váci Egyházmegyei Könyvtár elnevezésre módosult. A könyvtárat Peitler Antal megyés főpásztor 1878. január 6-án kelt ajándékozó levelében „örökös joggal” a váci püspöki egyházmegyének ajándékozta.

A könyvtár állományának növelése, fejlesztése érdekében az alapító úgy határozott, hogy az „elhunyt kanonokok könyvbirtokai, egyesek ajándékai, a parochiai könyvek kettős példányai, valamint az újonnan vásárolt könyvek” az egyházmegyei könyvtár kezelésébe kerüljenek.(Szűcs F., 1974.p. 19.) Jelenleg is ezen forrásokból gyarapszik a gyűjtemény.

Az alapító a könyvtár küldetését 1878-ban, - mai napig iránymutatóan, - így határozta meg: „ … Úgy véltük, hogy áldásos leend... Egyházi Múzsáknak is székvárosunkban egy díszes hajlékot állítani, és a tudásszomjnak eloltására itt helyben egy bővizű forrást, szökőkutat nyitni, hová majd úgy a helyi, valamint a vidéki papság vetélkedő hittel járhasson … ,s az örök élet irányaira kalauzoló tanokat és ismereteket otthon híveivel is közölhesse. Hivatva lesz a könyvtár a hittudományokon kívül a profán irodalom jelesebb termékeit is összegyűjteni, melyeket az egyesek megszerezni nem képesek. … a Váczegyházmegyei papság irodalmi munkálkodásainak gyümölcseit nyomtatásokban és kéziratokban összeszerezze, s az elődök emlékét az utódok előtt fentartsa.” (Karcsú A. A., 1880-1888.p. 95.)

 



regi_kvt_epulet.jpg kicsiAz Egyházmegyei Könyvtár a XX. század viharaiban

A Peitler Antal alapította egyházmegyei könyvtár gyűjteményének építéséhez, az épület fejlesztéséhez minden püspök igyekezett hozzájárulni. Gróf Csáky Károly Emmanuel (1900-1919) püspök, gyönyörű új könyvszekrényekkel ajándékozta meg a könyvtárat, s csodálatos könyv-és kisnyomtatvány gyűjteményét is a könyvtárra hagyta. A huszadik század első felének boldog békeéveit követően a világháborúk korszaka következett. A könyvtár ez időszakban többször megrongálódott. A második világháború bombázásai következtében teljes külső belső felújításra vált szükségessé, melyet Pétery József (1942-1967) püspök saját költségén végeztetett el, ezen kívül szolgálati lakást is épített az épülethez.(Váci Egyházmegyei Almanach., 1970.p. 47.)

A második világháborút követően a kommunista diktatúra térhódításának kezdete egyben az egyházüldözés korszakának nyitányát is jelentette. Az iskolák államosítása, a szerzetesrendek feloszlatása, papi szemináriumok bezárása együtt járt az ott őrzött könyvanyag feldúlásával, széthordásával. Így került a gyűjteménybe az egyházmegye területén működő jezsuita rendházból számos könyv, vagy az 1952-ben megszüntetett váci szeminárium teljes állománya, amely 1972-ben került át a könyvtár épületébe.(Szűcs F., 1974.p. 32.)

Az egyházmegyei könyvtár gondozásával 1950-1996 között megbízott könyvtárosok, legtöbbször egy személyben próbálták rendezni a hatalmas, időközben szétzilálódott állományt. A sokszor szélmalomharcnak tűnő munka, számos értékes gyümölcsöt termett, kódex-töredékek, ősnyomtatványok kerültek elő, számos könyvritkaságról készült publikáció és ez időben kezdődött a különgyűjtemények megszervezése is.

Épület korszerűsítésére a fenntartó lehetőség szerint megpróbált áldozni. Bánk József érsek-püspök a folyosókra vörös márvány burkolatot készíttetett. A folyamatosan bővülő állomány elhelyezési gondjainak enyhítésére több új polc beállítására is sor került. A rendszerváltozást követően Keszthelyi Ferenc püspöksége idején az addig fűtetlen, hideg termekbe beszerelték a gázfűtést és ekkor renoválták a könyvtár homlokzatát is.

 



kvt_epulet_1.JPG kicsiNapjaink Könyvtára


A rendszerváltozással új távlatok nyíltak meg az egyházi kulturális intézmények számára. A hosszú magárahagyatottság évei azonban a  mai napig éreztetik negatív hatásukat.
Jelenleg a könyvtár állománya több, mint 150.000 kötetre tehető. A hagyományos katalóguscédulás feldolgozás mellett 1998-tól számítógépes adatbázis is épül. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ segítségével került a könyvtárba az ún. ORBIS -könyvtári szoftver, ezen kezdődhetett meg a régi könyvek szabványos feldolgozása.  Az informatikában végbemenő változások következtében könyvtári szoftver csere vált időszerűvé. 2010-ben a könyvtár Dr. Beer Miklós megyéspüspök anyagi támogatásának köszönhetően a HUNTÉKA integrált könyvtári rendszerre váltott, melynek segítségével katalógusunk egy része már elérhető a világhálón is. A raktári rend folyamatos számozással (numerus currens), lehetőség szerint a dokumentumok méretének figyelembevételével történik. A teljes állomány körülbelül 70% -ban feldolgozott  (cédulakatalóguson, v. számítógépen).
A könyvtárban dolgozók létszáma is bővült, amit a megnövekedett állomány ill. az olvasói létszám emelkedése is indukált. A könyvtár történeti hagyományaihoz híven főként az egyházmegyés papság tudományos könyvigényeit igyekszik kielégíteni. A könyvtár fő gyűjtőkörébe a teológia, filozófia, etika, történelemtudomány és segédtudományai, egyházművészet tartozik. A gyűjtemény gyarapításában a Váci Egyházmegye településeire és az egyházmegyés papságra vonatkozó dokumentumok kapnak priorítást, melyek Vaciensis néven helyismereti különgyűjteményt képeznek.
A korábban zártan működő könyvtár 2002-es évtől nyilvános könyvtárként működik és fogadja a látogatókat. Az olvasószolgálat kölcsönzési-, irodalomkutatási-, szaktájékoztatási feladatokat lát el és könyvtárközi kéréseknek is szívesen eleget tesz. A könyvtárat főként hittudományi tanulmányokat folytató hallgatók, katekéták és egyháztörténeti-, helytörténeti témákkal foglakozó kutatók keresik fel.

Az egyházmegyei könyvtár különböző szakmai szervezetek munkájában is részt vesz így például kezdetektől (1995) tagja az Egyházi Könyvtárak Egyesületének, jó kapcsolatokat ápol a püspöki székváros kulturális intézményeivel. Számos rendezvény, kiállítás megszervezése ill. támogatása kötődik .

A XXI. század nyújtotta lehetőségek és az új könyvtári eszközök segítségével a Váci Egyházmegyei Könyvtár a továbbiakban is katolikus kultúra ápolását és közvetítését szeretné folytatni, különös tekintettel az  Váci Egyházmegye számtalan kulturális kincsére.

Hivatkozások Jegyzéke


CHOBOT Ferenc (1910) A Váci Egyházmegye történeti névtára II. Vác, Váci Egyházmegye.

CSAPODI Csaba-TÓTH András-VÉRTESY Miklós (1987) Magyar könyvtártörténet. Budapest, Gondolat.ISBN 963 281 763 X.

FÉLEGYHÁZI József (1943) A váci püspökség a tatárjáráskor. Vác, Váci Egyházmegye.

ILLÉS György (1984) Mesélő könyvtárak. Budapest, Móra. 185-195 pp. ISBN 963 113 6728

KARCSÚ Antal Arzén (1880-1888) Vácz Város története. Vác.

Lexikon für Theologie und Kirche (1931) II. Band. Freiburg im Breisgau, Herder.

LÖFFLER Erzsébet (2012) Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár. Eger, Érseki Vagyonkezelő Központ.ISBN 978 963 86719 2 9

SZŰCS Ferenc (1974) A Váci Egyházmegyei Könyvtár története. [Kézirat] Vác.

Váci Egyházmegyei Almanach (1970). Vác, Váci Egyházmegyei Hataóság.

OLDALTÉRKÉP