VÁCI EGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR • 2600 VÁC, MIGAZZI K. TÉR 2. • 06 27 814-140 KAPCSOLAT ÜZENET
Váci
Egyházmegyei
Könyvtár
1875
KERESÉS
NAPI EVANGÉLIUM

Jézus egy lakomán így korholta a farizeusokat: "Jaj nektek, akik síremléket építetek azoknak a prófétáknak, akiket a ti atyáitok megöltek! Ezzel is csak azt igazoljátok, hogy helyeslitek atyáitok cselekedeteit, és egyetértetek velük: azok megölték ők...
< FŐOLDAL < KÖNYVTÁRRÓL < KATALÓGUSOK < E KÖNYVTÁR < VACIENSIS < OLVASNI JÓ
2017. október 19. Nándor névnapja van   

AZ ALAPÍTÓ PEITLER ANTAL JÓZSEF PÜSPÖK ÉLETE


Peitler_A_J._ff.jpg kicsiPécstől a váci püspöki székig:


Peitler Antal József 1808. március 24-én született Pécsett, egy szegény család gyermekeként. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte kitűnő eredménnyel. A család szűkös anyagi helyzete miatt óraadásból tartotta el magát. A gimnázium évek után először a pesti egyetem bölcsészeti szakára iratkozott be. Fiatal bölcsészhallgatóként, azonban egyre jobban vonzódott  a papi hivatáshoz, ezért átjelentkezett a pécsi szemináriumba. Teológiai tanulmányainak befejeztével 1831. április 10-én Szepessy Ignác püspök szentelte pappá.  Egy év kápláni szolgálat után 1835-ben püspök titkári kinevezést kapott, mely tisztséget még Szepessy püspök halálát követően is viselt, sőt az új főpásztor Scitovszky János munkája elismeréseként 1842-ben szentszéki tanácsossá, 1848-ban pécsi plébánossá is kinevezte, amelyhez kanonoki stallum is járt. Alig három év lelkipásztori szolgálat után 1850-ben I. Ferenc József a budai magyar királyi helytartótanácshoz helyezte és egyúttal  a tünyei címzetes apáti címet is megkapta. Az 1855-ös esztendőben újabb kitüntetésekben részesült: a király a Ferenc József-rend lovagjává, IX. Piusz pápa pedig házi főpapjává nevezte ki őt. Miután a magyar helytartótanács megszűnt, a magyarországi egyházi ügyeket az osztrák vallás és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe helyezték át, így Peitler is Bécsbe került. Itt értesült 1859. április 10-én váci püspökké történő kinevezéséről.


Peitler Antal József váci megyéspüspök:


Peitlert 1859. június 19-én egykori püspöke, az akkor már hercegprímási rangban lévő Scitovszky János szentelte püspökké, a beiktatási ünnepségre Vácott, július 17-én került sor. Nagy buzgósággal látott hozzá egyházmegyéje kormányzásához.
Főpásztorként minden nagyobb ünnepen személyesen végezte a szentmisét, gyakran és szívesen prédikált. Minden esztendőben tavasszal és ősszel bérmaútra ment, így többször bejárta  egyházmegyéjét.
Nagyobb összeget fordított a váci székesegyház díszítésére, emellett több templom építését és felújítását is támogatta ( Újpest, Kispest, Tápiószentmárton, Erzsébetfalva...). Az erkölcsi- és a magyar kulturális élet védelmében, valamint az elemi oktatás terén több korszerű intézkedést is bevezetett. Támogatta a vidéki népiskolák felállítását (Püspökhatvan, Csécse, Gomba, Sződ, Tápióság, Orgovány, Gyömrő...stb.).Vácott a kegyesrendi gimnázium felső osztályainak elindítására ill. az osztályok felszerelésére szintén jelentős összeget áldozott. A szegény családból érkező püspök szívén viselte a szegény sorsú tanulók előmenetelét, ezért évenként segélyben részesítette a leginkább rászorulókat.
Lelkes nagy pártfogója volt a hazai kulturális-, tudományos életnek, bőkezűen adakozott a Magyar Tudományos Akadémiának, adományokkal segítette a Szent István – és Szent László társulatokat, s ez utóbbi társulatnak 1866-tól elnöki tisztségét is betöltötte. Közművelődés terén legnagyobb és maradandóbb alkotása a Váci Egyházmegyei Könyvtár alapítása 1875-ben, melyre magánvagyonából több mint 40.000 Ft-ot áldozott. Környezetének azonban szigorúan megtiltotta, hogy vallási, közművelődési célokra adott tetemes áldozatait közzétegyék.

Az egyházmegyében életre hívta az Egyházmegyei Tanító Egyesületet,  az iparos ifjúság felkarolása érdekében, pedig 1873-ban Vácott Katolikus Legényegyletet létesített, az egyházmegye papjainak pedig nyugdíjintézetet hozott létre. A szegénygondozás és a megfelelő leánynevelés előmozdítása végett Vácra telepítette a Szent Vince Nővéreket. Ferenc József császár 1873-ban valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki.


peitlerantaljozsefalair1.jpg kicsiNegyed évszázados püspöksége alatt áldozatos szeretettel munkálkodott az egyházmegyéért. Az egyházmegye története folytán ő volt a negyedik, aki váci püspökségének huszonöt éves évfordulóját ünnepelhette. Kortársak leírásai szerint rendkívül jó indulatú, nagy szívű főpásztor volt aki válogatás nélkül segítette a rábízottakat. Jótékony adományozásai azonban nagymértékben megterhelték az egyházmegyét, s a püspöki uradalmat.
Alig egy évvel a püspöki jubileumot követően Peitler püspök egészsége meggyengült. A főpásztor ereje fogytán, Neszveda István kanonokot kérte segédpüspökéül, akit XIII. Leó pápa 1885 március 27-én ki is nevezett. Peitler püspök nem sokkal ezután, 1885. július 24-én adta vissza lelkét Teremtőjének, a gyászszertartásra 1885. július 27-én került sor.

OLDALTÉRKÉP