VÁCI EGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR • 2600 VÁC, MIGAZZI K. TÉR 2. • 06 27 814-140 KAPCSOLAT ÜZENET
Váci
Egyházmegyei
Könyvtár
1875
KERESÉS
NAPI EVANGÉLIUM

Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik: "Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hí...
< FŐOLDAL < KÖNYVTÁRRÓL < KATALÓGUSOK < E KÖNYVTÁR < VACIENSIS < OLVASNI JÓ
2018. november 21. Olivér névnapja van   

ÉLETRAJZOK PÜSPÖKÖK


PEITLER ANTAL JÓZSEF
(1808 - 1885)

Peitler Antal József Pécsett született, 1808. március 24-én szegény családba. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte kitűnő eredménnyel. A család szűkös anyagi helyzete miatt óraadásból tartotta el magát. A gimnáziumi évek után először a pesti egyetem bölcsészeti szakára iratkozott be, azonban egyre jobban vonzódott a papi hivatáshoz és így átjelentkezett a pécsi szemináriumban. Teológiai tanulmányainak befejeztével 1831. április 10-én Szepessy Ignác püspök pappá szentelte. Egy év kápláni szolgálat után 1835-ben püspök titkári kinevezést kapott, s ebben a tisztségében Szepessy püspök halálát követően is megmaradhatott sőt az új főpásztor Scitovszky János eddigi munkája elismeréseként 1842-ben szentszéki tanácsossá, 1848-ban pécsi plébánossá is kinevezte, ez utóbbi tisztséggel kanonoki stallum is járt. Alig három év lelkipásztori szolgálat után 1850-ben I. Ferenc József a budai magyar királyi helytartótanácshoz helyezi és egyúttal tünyei címzetes apáti címet így megkapja. Az 1855-ös esztendőben újabb kitüntetésekben részesült: a király a Ferenc József-rend lovagjává, IX. Piusz pápa pedig házi főpapjává nevezte ki őt. Miután a magyar helytartótanács megszűnt, a magyarországi egyházi ügyeket az osztrák vallás és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe helyezték át, így Peitler is Bécsbe került. Itt értesült 1859. április 10-én váci püspökké történő kinevezéséről.

Peitlert a 1859. június 19-én egykori püspöke, az akkor már hercegprímási rangban lévő Scitovszky János szentelte. Vácott július 17-én került sor a beiktatási ünnepségre. A püspök nagy buzgósággal látott hozzá egyházmegyéje kormányzásához.

Főpásztorként minden nagyobb ünnepen személyesen végezte az istentiszteletet, gyakran és szívesen prédikált. Minden esztendőben tavasszal és ősszel bérmaútra ment, így többször bejárta egyházmegyéjét.

Nagyobb összeget fordított a váci székesegyház díszítésére, e mellett az egyházmegyében több templom építését és felújítását is támogatta. Egyházmegyéjében az erkölcsi élet és az elemi oktatás tekintetében több korszerű intézkedést is bevezetett. Támogatta a vidéki népiskolák felállítását (Püspökhatvan, Csécse, Gomba, Sződ, Tápióság, Orgovány, Gyömrő...stb.).Vácott a kegyesrendi gimnázium felső osztályainak elindítására ill. az osztályok felszerelésére szintén jelentős összeget áldozott. A szegény családból érkező püspök nagy gondot fordított a szegény sorsú tanulókra és évenként segélyben részesítette a leginkább rászorulókat.

Lelkes nagy pártfogója volt a hazai kulturális, tudományos életnek, bőkezűen adakozott a Magyar Tudományos Akadémiának, adományokkal segítette a Szent István – és Szent László társulatokat, s ez utóbbi társulatnak 1866-tól elnöki tisztségét is betöltötte. Közművelődés terén kétség kívül legnagyobb és maradandóbb alkotása a Váci Egyházmegyei Könyvtár alapítása 1875-ben, melyre több, mint 40.000 Ft-ot áldozott.

Az egyházmegyében életre hívta az Egyházmegyei Tanító Egyesületet, az iparos ifjúság felkarolása érdekében, pedig 1873-ban Vácott Katolikus Legényegyletet létesített, az egyházmegye papjainak pedig nyugdíjintézetet hozott létre. A szegénygondozás és a megfelelő leánynevelés előmozdítása végett Vácra telepítette a Szent Vince Nővéreket. Ferenc József császár 1873-ban valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki.

Negyed évszázados püspöksége alatt áldozatos szeretettel munkálkodott az egyházmegyéért. Kortársak leírásai szerint rendkívül jó indulatú, nagy szívű főpásztor volt, aki válogatás nélkül segítette a rábízottakat. Jótékony adományozásai azonban nagymértékben megterhelték az egyházmegyét, s a püspöki uradalmat.

Alig egy évvel a püspöki jubileumot követően Peitler püspök egészsége meggyengült, s 1885. július 24-én elhunyt, a gyászszertartásra 1885. július 27-én került sor.

 

( Forrás: Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye Történeti Névtára. II. köt. - Vác, 1910-15.

Karcsú Antal Arzén: Vác Város Története V. köt. - Vác, 1888-1890.

Szinnyei József: Magyar Írók élete és munkái. X. köt. - Budapest 1905.)

 

OLDALTÉRKÉP