Lepey Emil, 1880. szeptember 8-án született a Nyitra vármegyei Nagytapolcsánban. Középiskolákat Nagyszombatban, a teológiát Vácon végezte. Pappá 1904. június 19-én szentelték. A kápláni teendőket Sződön, Ceglédbercelen és Soroksáron látta el, ezt követően váci karkáplán lett, 1911-től sekrestyeigazgató és egyházmegyei könyvtáros. Váci tartózkodása idején a Váci Közlöny szerkesztője is volt. 1914–ben szentszéki tb. tanácsos lett, 1916-ban letette a zsinati vizsgát és plébános lett Sándorfalván, ahol 1950. július 15-ig tevékenykedett. Nyugdíjas éveit, a székesfehérvári papi otthonba töltötte. 1961. április 4-én hunyt el.
Munkái:
Rövid visszapillantás a Váczi Jézus Szentséges Szíve Társulatának 25 éves történetére/ összeáll. - Vác, 1912. |
Jézus az utolsó vacsorán így szólt apostolaihoz: Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem vagytok! Azért mondt...
1875 
